A gyümölcstermés öröme

20 éves testvérgyülekezeti kapcsolatért adtunk hálát Bagamérban

1996-ban döntött úgy a bagaméri és az érsemjéni gyülekezetek presbitériuma, hogy a két település között meglévő történelmi, családi és testvértelepülési kapcsolatok talaján elvetik a testvérgyülekezeti kapcsolat magját. Ebből a magból mára egy húsz éves életerős fa nőtt, amely átélt nagyon aktív és kevésbé intenzív gondozási időszakokat, de az élet soha nem hagyta el, hiszen az élet Urának szeretete mindvégig táplálta és gondozta.

A fa gyökerei – mely a két gyülekezet közös élettörténetét ábrázolja – Jézus Krisztusba kapaszkodnak, ezért történelmi, politikai és személyi kérdésektől függetlenül képes volt megmaradni és termést hozni. Az elmúlt öt esztendőben a közös találkozások alkalmai és az arra való készülődés időszaka meghatározó esemény volt mind a két gyülekezet életében. Különösen igaz ez a 2016. év végére, amikor a két gyülekezet 20 éves kapcsolatát készültünk megünnepelni.

A készülődés már a nyár folyamán megkezdődött, amikor megfogalmazódott az a gondolat, hogy a hazavihető emlékeken túl valami maradandóbb és kifejezőbb módon szeretnénk tisztelegni az előtt az Isteni szeretet előtt, amely összeköti a két gyülekezetet. Ennek a közös megélését nem csupán egy egyszeri, vagy évente ismétlődő ciklikusságban, hanem annál intenzívebb és tartalmasabb formáját kerestük és találtuk meg a közös testvérgyülekezeti vegyeskar megalakításában. A közös kórus a hálaadó istentiszteletet megelőző másfél hónapban minden héten közös próbákat tartott határon innen és túl is, vállalva az utazás nyűgét és élvezve a közösen töltött idő áldásaira.

A találkozások öröme fakadt fel a számos közös ének között abban az énekelt imádságban, amelyet a két énekkar együtt tanult, és amelyben megtaláltuk egymáshoz tartozásunk és közös küldetésünk megfogalmazását: „Teremtő Istenünk, fohászkodunk Hozzád édes hazánkért Magyarországért. Növeld a hitünket, jobbítsd nemzetünket. Megújulásra vágy a néped, saját útját, azt segéljed! Jő a hajnal, pirkadjon, a reményünk nyiladozzon! Urunk az áldást bőven méred, sőt gyakorta megtetézed. Ezért mi is hálát adjunk, intelmeidet megfogadjuk! Teremtőnk, Istenünk! Fohászkodunk hozzád, édes hazánk javáért, szép Magyarországért. Add meg ezt Urunk nekünk! Úgy legyen. Ámen!” (Szokolay)

Advent negyedik vasárnapjának délutánján közös ünnepi istentiszteleten adtunk hálát az eltelt 20 esztendőért és annak minden gyümölcseiért, és együtt kértük Isten áldását a két gyülekezet életére és közös jövőjére. A bagaméri templom adta helyszínt, Csáki Márta érsemjén lelkipásztora hirdette Isten Igéjét, az énekes szolgálatot pedig Csáki Károly érsemjéni kántor vezetésével a két gyülekezet egyesített vegyeskara adta. Az Istentiszteletet követően a már hagyománnyá vált szeretetvendégségben tejesedett ki és válhatott még személyesebbé a közös ünneplésünk, amelyen együtt szakíthattunk annak a bizonyos húsz éves fának az érett és édes gyümölcseiből.

Victor László